Villaminterju/ Romániai gitárgyártás multja es jelene

Talaba Nimrod néven a negyedik könyvedként jelent meg ebben a zenés témakörben a Periplu în lumea chitarelor electrice din România címmel, mely nem csak szakembereknek nyújt élményt, hanem érdekes könnyed megfogalmazásban kissé mesésen mutatja be és foglalja össze a hazai elektromos gitárkészítés múltját és jelenét.

Honnan az ötlet?

Nem szerteném lelőni a poént, hisz a könyvben minden ott van, viszont annyit kezdésként, hogy aki már 90 előtt a zenébe úszott az tudja mivel járt egy elektromos gitár beszerzése. Nem volt egy rigófütty de ki lehetett járni. Ezt a zsebkönyvet nem én írtam igazából hisz a tartalma feljegyzésekből-, összeollózott adatokat, részletes leírásokat és képeket közöl melyeket összegyűjtöttem és én egyberaktam.

2021-ben keresgéltem rá a világhálón erre a témakörre, de halvány információkat találtam, viszont ezeket mind összegyűjtöttem és elmentettem. Érdekelt a téma és kutatni kezdetem utánna és odáig jutottam, hogy külföldi weboldalakról, blogokról, magazinokból sikerült összehalásznom egy rakás információt, alapos leírást egy egy román gitármodellről. (Az egyik ilyen meglepetésre épp a Premierguitar, vagy a vintagegear oldalán akadtam cikkek, elemzések kapcsán.) Valahogy így indult az egész.

Hogyan lett könyv, mi volt a mozgatórugója és miért román nyelven ?

Gyarapodott az anyag, komolyan kezdett érdekelni és élveztem a folyamatot. Egyik infó a másikat generálta és valahogy organikusan kezdett magától összeállni, fotók, könyvborítók, újságcikkek, a roman guitar community fórumról is került anyag, közben a zenész berkekben beszélgetve a témáról onnan is lejegyeztem, valamint a régi zenésztársaktól, hangszerjavítókkal, hangszertulajdonosokkal találkozva kikörvonalazódott. Gondoltam nagyobb fontossággal bír ha itthon a hasonló érdekeltségű emberkéknek, barátoknak így jobban hozzáférhető, érthető és pótolnék egy eddig elhalasztott vagy meg nem jelent kiadványt ebben a témakörben. Mikor már felduzzadt az anyag, digitális verziót megosztottam barátokkal és többen javasolták hogy nem ártana ezeket a dokumentumokat kitálalni könyv formában is. Hát úgy estett, hogy a Jászvárosi kiadó kis példányszámba felvállalta az elkészítését és így jelenhett meg zsebkönyv formájában ez a gyűjtemény is.

A közel 250 oldalas könyvbefoglalt adathalmazok kimondottan a hazai gitárkészítést taglalják ?

A könyv vezérvonala az nyilván ezt a témát boncolgatja és mutatja be lélpésről lépésre. Kezdi a kis falvakban élő és céhekben vagy családban munkálkodó mesterekkel akik hangszereket iskészítettek, majd a két nagy bútorgyár a Régeni és a Bukaresti Doina átalakulásáról, a sikeres exporta gyártott hangszerek hírnevéről, a külföldön bemutatott és nyertes (hegedű) darabok és hangszerépítők és megszólaltatójuk sikereiről ezt mind bevezetőként, majd az elektromos gitárkészítés fortélyairól elkészült modellekről, inspirációkról, anyagokról, feltunningolt komponensekről bővitem, s végől mindezt zárja egy színes képgaléria ahol az akkori szupegroup-ok, erősítők, keverők, dobok, húrok, efektek sorakoztatom föl. Egy külön fejezet a hazai ismert márkaképviseletek gitáros endorszereit is bemutatja, egy máaik rpvat pedg az aktuális aktív műhelyeket, studiókat, manufakturákat hozza előtérbe.

1930-2021 áll a borítón. Erről egy kis útbaigazítást...

1920-ban a bukaresti Doina gyár már javába üzemel és sorba hozza ki a dobszetteket és erősítőket mint Alfa, Super, Ton, Sigma, Concert, stb majd 1975-ig hegedűket, zongorákat, klasszikus gitárokat és 1960-1975 között elektromos gitárokat is. A Régeni Hora hagszergyár az csak 1951-ben jelentkezik hegedűk, uklele, nagybőgő, mandolin és klasszikus gitárjaival olyanformán csap a húrok közé hogy 21 elektromos szológitármodellt és öt basszusgitárt is piacra dob lekörözve a Doina-t melynek gitáros listáján csupán 11 elektromos szoló gitár és három basszus modellt számol. A Hora mai napig aktívan tevékenykedik legutobbi 6 húros gitármodelljét 21-ben jelentette meg mely 5 hangszedős koreai komponensekkel mutatkozik. Ezzel párhuzamosan 80-as évek végétől már megjelennek kissebb gitárépítő műhelyek ahol dominál a szárazhangszer készítése de találkozunk elektromos verziókkal is. A nagyobb lendületet a 90-es évek kezdetétől észlelni, amikor több hazai manufaktura tevékenységéről lehet tudomást szerezni, mint a Grosmann Guitars, Vlahopol Guitars, Flo Custom Guitars, Curly Brothers Instruments, Antonio Guitars, Jupiter Guitars, Criman Guitars, MSM Guitars, TAN instruments.

Miben hoz újjat a könyv és kinek ajánlod?

Ujdonságot nem hiszem, inkább abban látom a varázsát, hogy nagyjából minden egyben van ami a választott és kutatott témát illeti. Amit lehetett összeszedtem, jegyzeteltem amihez hozzáfértem begyűjtöttem és összeraktam egy olyan formába, hogy követhető tiszta képet adjon a témáról, legalább egy darabig, és ha akad másvalaki aki ezt bővítené erre a bázisra alapozhat és megteheti bátran. Szerintem akit egy kicsit is érdekel a gitár az biztos talál magának ebben a kötetben is érdekes fejezeteket, képeket, cikkeket, weboldalakat, elképesztő gitár dizájnokat amik egykor megbabonázhattak embereket.